2016. augusztus 15., hétfő

Műtét előtti érzéseim

Számomra ez egy tudatos felkészülés volt. A személyi edzőmmel közösen készültünk a műtét napjára. A lehető legjobb fizikai állapotban akartam lenni, hogy ne viseljen meg annyira a beavatkozás.

Tisztában vagyok vele, hogy a mellnagyobbítás ma már egy rutin eljárásnak számít, én mégis jobban tartottam a felépülés folyamatától mint magától a beavatkozástól. Közösen az edzővel elkezdtünk fókuszálni a mellizmok, bicepsz, tricepsz, felhas illetve a hátizmok megerősítésére és rendszeresen végeztem cardio edzéseket is. Az idő szinte felgyorsult, a műtét napja rohamosan közeledett...


A műtét kivitelezéséhez szükséges kötelező vizsgálatokon átesni, többek között egy vérvételen, amivel a májfunkciót is vizsgálják, egy EKG-n amivel a szívhangot vizsgálják, - ami ugye az altatás miatt lényeges,- és szükséges egy mellultrahang is. Ezek a vizsgalatok rövid idő alatt megvannak és nem okoznak semmilyen kényelmetlenséget sem.. A mellultrahangot én a konzultáció napján végeztettem el, ami alig egy negyed órát vett igénybe, így a friss eredményekkel a kezemben érkeztem meg már a klinikára. 

Minden vizsgálat jó eredményekkel jött vissza, így innentől semmilyen orvosi akadálya nem volt a mellnagyobbító műtét végrehajtásának. A műtétre való mentális felkészülés már teljesen más. A gondolatainkat nem tudjuk tudatosan edzeni, nem tudhatjuk mire számítsunk, ez egy teljesen ismeretlen terület. Nem ismerjük a végeredményt, és a megváltozott testképpel való megbarátkozás folyamatát.

Az elhatározottság ott lebeg, - vagyis gondolom én - , mindenki szeme előtt, hisz ha már egyszer meghoztuk ezt a döntést akkor már érdemes végig csinálni az egészet. Én megosztottam a tervemet a szűk családi és baráti körömmel. Tudtam, hogy változatos reakciókat fogok kapni, de édesapám azonnal a támogatását fejezte ki, viszont a két nővérem eleinte megpróbált lebeszélni. Elég makacs személyiségem van, így minél jobban megpróbál valaki eltéríteni a célom elérésétől én annál jobban ragaszkodom ahhoz. Itt persze fontos szerephez jutott egy természetes önzőség, hisz ez rólam és az én testemről szól. Leültem és elmondtam nekik, hogy miért szeretném ezt a műtétet, majd a beszélgetés végen ők is belátták az igazam. Személyesen úgy gondolom, - és itt csak ismételni tudom magam, - hogy fontos elnyernünk a barátaink, családunk, párunk támogatását..  


Miután egy pár hónappal ezelőtt elhatároztam magam, tudtam hogy Önmagamért szeretném véghez vinni ezt az egészet, a saját önbizalmam növelésére és saját boldogságom érdekében. Mégis minden rögös út bejárása sokkal egyszerűbb úgy, ha van ki fogja a kezünket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése